Kedves olvasók , bloggerek és többiek! Sophia C. - vel fontos bejelenteni valónk van.
Már az elején , úgy szerettük volna csinálni , hogy megírjuk a részeket előre aztán szépen kipakoljuk őket , de mivel türelmetlen,izgatott és makacs voltam megbeszéltem írótársammal , hogy már most kirakjuk őket. Így hát az én hibám is , nem is tagadom.
Aztán a másik ok , hogy a részek nagyon későn készülnek el és kerülnek fel a blogra , ami pedig olvasó csökkenést jelent számunkra és gondolhatjátok , hogy nem csak magunk miatt írunk. Mellesleg még rövidek is úgy hogy ez is rátesz egy lapáttal.
Nem szeretnék én se , és Sophia se magyarázkodni tudjuk , hogy felelőtlenek voltunk ezzel kapcsolatba,de ezen változtatni már nem lehet. Reméljük minnél hamarabb találkozunk.
Tehát a blog KISZÁMÍTHATATLAN ideig bezárja kapuit.
2014. március 11., kedd
2014. március 8., szombat
Blogkritika - Listen to your Heart
A blog írója: ~C.M.
A blog neve: Listen to your Heart.
A kritika írója: Georgina Chesvan.
Fejléc:
Nagyon tetszik , szépen kidolgozott , az árnyékolások rendben vannak , viszont a szöveget nem lehet elolvasni.(!) Én személy szerint sokáig kutattam , a blog neve után mire beugrott, hogy hoppá lehet , hogy ugyanaz a linked , mint a blogod neve. De egyébként tényleg nagyon szép.
10/9
Történet:
Egyedi történet , viszont engem a prológus annyira nem fogott meg , jó lett szó sincs róla , de nem fogott meg. Aztán , ahogy kezdett pörögni a történet egyre jobban érdekelt. Tetszik , ahogy írsz és , ahogy megfogalmazod az egészet , elírásokat nagyon nem találtam a vesszőket jó helyre teszed.
10/9.9
További jó blogolást!
xoxo.
2014. március 6., csütörtök
~Six Chapter
Hát sziasztok! megint én jöttem nektek résszel.:) Elnézéseteket szeretném kérni , hogy eddig húzódott de mint mindenkinek nekem is vannak rossz napjaim , tudom , hogy ez nem rátok tartozik de meg kell értenetek.
Jó olvasást!c:
xx
Sophie szemszöge:
Az új lány nem volt valami szimpatikus , de valahol el kell kezdeni. Úgy gondoltam beszélgetek vele egy kicsit , vagyis legalább megpróbálok , a szobája elé mentem és azon gondolkodtam vajon jó ötlet-e ez az egész. De végül is bekopogtam és úgy döntöttem megpróbálom a megpróbálhatatlant , mikor beléptem a szobába intett , hogy üljek le az ágyára míg ő befejezi a rajzot. A papíron szénnel rajzolt lány virított aki mosolyogva sírt és amikor jobban megnéztem nagyon is hasonlított rám.
Túlságosan is.
Mikor látta értelmetlen arckifejezésemet gyorsan becsukta a füzetét és rám mosolygott , volt valami ijesztően furcsa ebben a lányban de még nem jöttem rá micsoda. Lenyűgöző szobája volt , a falak barack színűek voltak , fényképeket akasztott mindenhova szerintem a régi barátairól és volt egy fiú is a képek között. De ők csak ketten voltak azon a fényképen , valaki le lett tépve onnan. Mikor ránéztem Corinne-ra láttam , hogy szemei fel voltak duzzadva és a tegnap estét úgy , mint én átsírta. Talán mégiscsak hasonlítunk egymásra egy kicsit ott legbelül.
-Hát ez az én szobám - mutatott körbe.
-Tetszik , nagyon szép - dicsértem , talán túl nagy mosollyal az arcomon.
-Mesélsz magadról egy kicsit Sophie? - meglepett a kérdése hiszen még soha senki nem kérte , hogy meséljek magamról és tulajdonképpen nem is tudtam mit mondhatnék neki , vagy megbízhatok-e benne. -Meséld el miért kerültél be - mosolygott továbbra is.
-Én , nem is tudom - tiltakoztam pedig minden porcikám meg akart bízni benne , el akartam neki mesélni mindent magamról , az összes szörnyűséget ami történt velem. Nem adott ki hangot a torkán csupán a kezemre tette a kezét és biztató mosolyt küldött felém. Talán itt az ideje , hogy Abdulon kívül másnak is megnyíljak , most jött el az én időm.
*Visszatekintés*
Egy sikításra ébredtem föl , a homlokom megizzadva ez csak egy álom volt nyugtattam magamat. A sikítás újra hallható volt , de már nem aludtam , majd egy pisztoly dördült el. Egy asszony kiáltására lettem figyelmes , hangjában ráismertem az édesanyáméra , szemem egyből felpattant és rohantam le a lépcsőn , ahogy csak a lábam bírta. Anyám farkasszemet nézett a nála jóval nagyobb férfival , éppen mikor odaértem a pisztoly újra elsült , ám nem talált célpontot. James erősen ittas személy volt és az alkohol most sem hiányzott a szervezetéből , tudtam , hogy veri anyámat de mégsem tettem ellenne semmit. Anyám szerette őt én pedig szerettem anyámat. Halk ajtócsapódásra lettem figyelmes és a lépcső megnyikordult az új test neheze alatt , immár a húgom is bajban volt.
-Szóval együtt az egész család - James beszéde nevetésbe váltott át , legszívesebben arcon vágtam volna.
-Jó meglátás - A húgom válaszolt neki , pedig helyette szaladnia kellett volna. Annyira messze akartam tudni ettől a háztól , amilyen messze csak lehetett. A férfi tekintete anyámról , egyenesen Valery-re siklott és a lány egy csepp félelmet sem mutatott , bátran állta James tekintetét , pedig nem volt több 165 centinél , ha harcra kerülne a sor biztosan ő maradna alul. Anyám arcán friss vércseppeket véltem felfedezni ami az orrából jött ki és egészen az álláig vándorolt. James elindult Valery felé a pisztolyt rá fogva , a lány nem hátrált ami meglepő volt , én a helyében már rég elfutottam volna.
-Valery indulj meg , most - utasította édesanyám , láttam rajta , hogy ő is féltette.
-Én nem félek tőle - keze hátra volt rakva és már értettem miért , egyik kezében kést tartott. Szóval meg akarta ölni James-t , nem is rossz ötlet de nem sikerült volna neki ,a férfi kétszer akár háromszor is nagyobb volt nála és a pisztoly sokkal hamarabb végezni tud vele , mint a kés.
Valery-nek semmi esélye.
-Mindenki szálljon be a kocsiba - adott ki utasításokat James. Anyámra pillantottam aki bólintott , majd a húgomra aki erős jellemével a föld alá is tiporhatott volna. Mindannyian beszálltunk és vártunk a pillanatra , hogy mikor halunk meg a rettegés , pánik , félelem eluralkodott rajtam és a könnyeimmel küszködtem. Nem gondoltam volna , hogy James ilyenekre képes.
***
Recsegett alattam a vizes padló , James egy erdőbe hozott minket a régi horgász tanyánkhoz , emlékszem apával mindig ide jártunk játszani. Anyám kezeit hátrakötözte és leültette a székre , engem és Valery-t figyelembe se vett , szinte egy percig el is feledkezett rólunk és ez megfelelő idő volt arra , hogy futásnak eredjünk. Ránéztem édesanyámra és láttam , hogy ő is így szeretné , hogy ő is ezt tanácsolja. A búcsúnk nem tartott tovább öt másodpercnél , mert kézen ragadtam a húgomat és futásnak eredtünk. Futottunk , ahogy csak bírtunk , mögöttünk hangos vita keletkezett és tudtam anyám megpróbálja feltartani a férfit , hogy mi előrébb jussunk , hogy nekünk több időnk legyen. Megint csak minket mentett , mint mindig. Valery még most sem tört össze , csupán egyetlen könnycseppet hagyott maga után , míg nekem patakokban folyt a könnyem , szánalmasnak és gyengének éreztem magamat miatta. A húgom elesett , elfáradt és kimerült , a férfi utolért minket , mögötte szorosan az anyámmal. James addig ütötte Valery-t , míg annak apró arca el nem torzult és tudtam megmenthetetlen , újra futásnak eredtem mit sem törődve azzal mit hagyok magam mögött. A lány a nevemet kiabálta , vékony hangja nyögésekké váltott át , míg végül örökké elhallgatott. Ez az aprócska idő pont elég volt , a férfinak , hogy utolérjen és mély sebet ejtsen rajtam késével , a fájdalomtól felsikítottam , homályosan láttam a sok könny miatt. Anyám hangját hallottam magam mögött , ahogy a húgom , majd az én nevemet kiabálja , végül pedig James-ét. A férfi megfordult közelebb lépett hozzá , zsebéből elővette a pisztolyát és meghúzta a ravaszt , anya térdre esett és a nevemet suttogta. Tudtam , hogy most örökre vége van mindennek , szépen lassan mindenki meghal körülöttem és egyedül maradok.
Újra futásnak eredtem lábam sajgott a fájdalomtól , de felzaklatott lelkem még jobban fájt.
---
Corinne az ölébe fogott , kezével letörölte a könnyeimet , olyan biztonságot adott nekem amit még , soha senkitől sem kaptam. Tudtam , hogy ő az a személy akiben megbízhatok. Vörös haja a könnyeimtől nedves lett , de én tovább szorongattam magamhoz , olyan mintha ő lenne a rég elfeledett nővérem. Azt akartam akartam neki mondani , hogy szeretlek , de nem jött a számra a szó. Egy hang sem jött ki a torkomon , mély lélegzetet vettem és próbáltam lehiggadni , a pulzusom is kezdett hasonlítani a normálisra.
-Már nincs semmi baj - nyugtatott tovább Corinne , ahogy átölelt vénájánál szúrásokat , s kék zöld foltokat fedeztem fel.
-Mi történt a kezeddel? - rám mosolygott és kezére húzta a pulcsit , úgy tűnt szégyellte a dolgot.
-Ja ez , semmiség - mosolygott kábán , de tudtam , hogy valamit titkol előlem. Elővettem szigorú tekintetemet és rosszallóan ránéztem - Figyelj régebben drog problémáim voltak , elég erősen narkóztam , függővé váltam.
Lesokkolt amit mondott , hiszen akkor neki segítségre lenne szüksége , amióta Corinne itt volt , mindig csak nevetett sosem mutatta a fájdalmait a külvilágnak.
-Még mindig tart?
-Fogjuk rá , de kislány ez nem a te dolgod és , ahogy látom ideje menned is - remek szóval tolakodónak tűntem és most elzavart. Zavartan mosolygott mikor rájöttem , hogy az ajtója előtt állok amit éppen be akar csukni , de lábam akadályozza , azt.
-Akkor jó éjszakát - integettem kábán.
-Jobbat - mosolygott rám. A szobámba menet hallottam , ahogy a nővérek beszélgetnek.
'-A lány tehet mindenről , ő ölte meg Sarah-t is , emlékezettek csak ki ő valójában a gonosz el fog jönni érte.
-Így van , igaza van Annánk a lányt el kell pusztítani , nem kockáztathatunk.
-De még olyan fiatal és nem tud semmit.
-Nem is szabad megtudnia semmit.'
A szobám felé szaladtam , könnyeim a padlót kopogtatták ennyit elég és volt haljak abból amit ezek beszéltek , becsaptam magam mögött az ajtót és egyenesen az ágyat vettem célba , magzatpózba összegömbölyödve itattam az egereket. Nem érdekel semmi és senki , csak egyedül akartam lenni , soha senki sem értett meg engem. Mindig is én voltam a különc lány , akit a többiek szívattak , legszívesebben elsüllyedtem volna ezzel az egész kócerájjal együtt.
Angyalom csak most segíts nekem.
Jó olvasást!c:
xx
Sophie szemszöge:
Az új lány nem volt valami szimpatikus , de valahol el kell kezdeni. Úgy gondoltam beszélgetek vele egy kicsit , vagyis legalább megpróbálok , a szobája elé mentem és azon gondolkodtam vajon jó ötlet-e ez az egész. De végül is bekopogtam és úgy döntöttem megpróbálom a megpróbálhatatlant , mikor beléptem a szobába intett , hogy üljek le az ágyára míg ő befejezi a rajzot. A papíron szénnel rajzolt lány virított aki mosolyogva sírt és amikor jobban megnéztem nagyon is hasonlított rám.
Túlságosan is.
Mikor látta értelmetlen arckifejezésemet gyorsan becsukta a füzetét és rám mosolygott , volt valami ijesztően furcsa ebben a lányban de még nem jöttem rá micsoda. Lenyűgöző szobája volt , a falak barack színűek voltak , fényképeket akasztott mindenhova szerintem a régi barátairól és volt egy fiú is a képek között. De ők csak ketten voltak azon a fényképen , valaki le lett tépve onnan. Mikor ránéztem Corinne-ra láttam , hogy szemei fel voltak duzzadva és a tegnap estét úgy , mint én átsírta. Talán mégiscsak hasonlítunk egymásra egy kicsit ott legbelül.
-Hát ez az én szobám - mutatott körbe.
-Tetszik , nagyon szép - dicsértem , talán túl nagy mosollyal az arcomon.
-Mesélsz magadról egy kicsit Sophie? - meglepett a kérdése hiszen még soha senki nem kérte , hogy meséljek magamról és tulajdonképpen nem is tudtam mit mondhatnék neki , vagy megbízhatok-e benne. -Meséld el miért kerültél be - mosolygott továbbra is.
-Én , nem is tudom - tiltakoztam pedig minden porcikám meg akart bízni benne , el akartam neki mesélni mindent magamról , az összes szörnyűséget ami történt velem. Nem adott ki hangot a torkán csupán a kezemre tette a kezét és biztató mosolyt küldött felém. Talán itt az ideje , hogy Abdulon kívül másnak is megnyíljak , most jött el az én időm.
*Visszatekintés*
Egy sikításra ébredtem föl , a homlokom megizzadva ez csak egy álom volt nyugtattam magamat. A sikítás újra hallható volt , de már nem aludtam , majd egy pisztoly dördült el. Egy asszony kiáltására lettem figyelmes , hangjában ráismertem az édesanyáméra , szemem egyből felpattant és rohantam le a lépcsőn , ahogy csak a lábam bírta. Anyám farkasszemet nézett a nála jóval nagyobb férfival , éppen mikor odaértem a pisztoly újra elsült , ám nem talált célpontot. James erősen ittas személy volt és az alkohol most sem hiányzott a szervezetéből , tudtam , hogy veri anyámat de mégsem tettem ellenne semmit. Anyám szerette őt én pedig szerettem anyámat. Halk ajtócsapódásra lettem figyelmes és a lépcső megnyikordult az új test neheze alatt , immár a húgom is bajban volt.
-Szóval együtt az egész család - James beszéde nevetésbe váltott át , legszívesebben arcon vágtam volna.
-Jó meglátás - A húgom válaszolt neki , pedig helyette szaladnia kellett volna. Annyira messze akartam tudni ettől a háztól , amilyen messze csak lehetett. A férfi tekintete anyámról , egyenesen Valery-re siklott és a lány egy csepp félelmet sem mutatott , bátran állta James tekintetét , pedig nem volt több 165 centinél , ha harcra kerülne a sor biztosan ő maradna alul. Anyám arcán friss vércseppeket véltem felfedezni ami az orrából jött ki és egészen az álláig vándorolt. James elindult Valery felé a pisztolyt rá fogva , a lány nem hátrált ami meglepő volt , én a helyében már rég elfutottam volna.
-Valery indulj meg , most - utasította édesanyám , láttam rajta , hogy ő is féltette.
-Én nem félek tőle - keze hátra volt rakva és már értettem miért , egyik kezében kést tartott. Szóval meg akarta ölni James-t , nem is rossz ötlet de nem sikerült volna neki ,a férfi kétszer akár háromszor is nagyobb volt nála és a pisztoly sokkal hamarabb végezni tud vele , mint a kés.
Valery-nek semmi esélye.
-Mindenki szálljon be a kocsiba - adott ki utasításokat James. Anyámra pillantottam aki bólintott , majd a húgomra aki erős jellemével a föld alá is tiporhatott volna. Mindannyian beszálltunk és vártunk a pillanatra , hogy mikor halunk meg a rettegés , pánik , félelem eluralkodott rajtam és a könnyeimmel küszködtem. Nem gondoltam volna , hogy James ilyenekre képes.
***
Recsegett alattam a vizes padló , James egy erdőbe hozott minket a régi horgász tanyánkhoz , emlékszem apával mindig ide jártunk játszani. Anyám kezeit hátrakötözte és leültette a székre , engem és Valery-t figyelembe se vett , szinte egy percig el is feledkezett rólunk és ez megfelelő idő volt arra , hogy futásnak eredjünk. Ránéztem édesanyámra és láttam , hogy ő is így szeretné , hogy ő is ezt tanácsolja. A búcsúnk nem tartott tovább öt másodpercnél , mert kézen ragadtam a húgomat és futásnak eredtünk. Futottunk , ahogy csak bírtunk , mögöttünk hangos vita keletkezett és tudtam anyám megpróbálja feltartani a férfit , hogy mi előrébb jussunk , hogy nekünk több időnk legyen. Megint csak minket mentett , mint mindig. Valery még most sem tört össze , csupán egyetlen könnycseppet hagyott maga után , míg nekem patakokban folyt a könnyem , szánalmasnak és gyengének éreztem magamat miatta. A húgom elesett , elfáradt és kimerült , a férfi utolért minket , mögötte szorosan az anyámmal. James addig ütötte Valery-t , míg annak apró arca el nem torzult és tudtam megmenthetetlen , újra futásnak eredtem mit sem törődve azzal mit hagyok magam mögött. A lány a nevemet kiabálta , vékony hangja nyögésekké váltott át , míg végül örökké elhallgatott. Ez az aprócska idő pont elég volt , a férfinak , hogy utolérjen és mély sebet ejtsen rajtam késével , a fájdalomtól felsikítottam , homályosan láttam a sok könny miatt. Anyám hangját hallottam magam mögött , ahogy a húgom , majd az én nevemet kiabálja , végül pedig James-ét. A férfi megfordult közelebb lépett hozzá , zsebéből elővette a pisztolyát és meghúzta a ravaszt , anya térdre esett és a nevemet suttogta. Tudtam , hogy most örökre vége van mindennek , szépen lassan mindenki meghal körülöttem és egyedül maradok.
Újra futásnak eredtem lábam sajgott a fájdalomtól , de felzaklatott lelkem még jobban fájt.
---
Corinne az ölébe fogott , kezével letörölte a könnyeimet , olyan biztonságot adott nekem amit még , soha senkitől sem kaptam. Tudtam , hogy ő az a személy akiben megbízhatok. Vörös haja a könnyeimtől nedves lett , de én tovább szorongattam magamhoz , olyan mintha ő lenne a rég elfeledett nővérem. Azt akartam akartam neki mondani , hogy szeretlek , de nem jött a számra a szó. Egy hang sem jött ki a torkomon , mély lélegzetet vettem és próbáltam lehiggadni , a pulzusom is kezdett hasonlítani a normálisra.
-Már nincs semmi baj - nyugtatott tovább Corinne , ahogy átölelt vénájánál szúrásokat , s kék zöld foltokat fedeztem fel.
-Mi történt a kezeddel? - rám mosolygott és kezére húzta a pulcsit , úgy tűnt szégyellte a dolgot.
-Ja ez , semmiség - mosolygott kábán , de tudtam , hogy valamit titkol előlem. Elővettem szigorú tekintetemet és rosszallóan ránéztem - Figyelj régebben drog problémáim voltak , elég erősen narkóztam , függővé váltam.
Lesokkolt amit mondott , hiszen akkor neki segítségre lenne szüksége , amióta Corinne itt volt , mindig csak nevetett sosem mutatta a fájdalmait a külvilágnak.
-Még mindig tart?
-Fogjuk rá , de kislány ez nem a te dolgod és , ahogy látom ideje menned is - remek szóval tolakodónak tűntem és most elzavart. Zavartan mosolygott mikor rájöttem , hogy az ajtója előtt állok amit éppen be akar csukni , de lábam akadályozza , azt.
-Akkor jó éjszakát - integettem kábán.
-Jobbat - mosolygott rám. A szobámba menet hallottam , ahogy a nővérek beszélgetnek.
'-A lány tehet mindenről , ő ölte meg Sarah-t is , emlékezettek csak ki ő valójában a gonosz el fog jönni érte.
-Így van , igaza van Annánk a lányt el kell pusztítani , nem kockáztathatunk.
-De még olyan fiatal és nem tud semmit.
-Nem is szabad megtudnia semmit.'
A szobám felé szaladtam , könnyeim a padlót kopogtatták ennyit elég és volt haljak abból amit ezek beszéltek , becsaptam magam mögött az ajtót és egyenesen az ágyat vettem célba , magzatpózba összegömbölyödve itattam az egereket. Nem érdekel semmi és senki , csak egyedül akartam lenni , soha senki sem értett meg engem. Mindig is én voltam a különc lány , akit a többiek szívattak , legszívesebben elsüllyedtem volna ezzel az egész kócerájjal együtt.
Angyalom csak most segíts nekem.
2014. március 3., hétfő
Blogkritika - Dare to live - Merj élni
Halihó!
Remélem mindenkinek jó napja volt.c:
Jó olvasást, további szép napot!
A blog írója: Adri Sós Adrienn
A blog neve: Dare to live - Merj élni
A kritika írója: Sophie C.
Kinézet:
A fejléc és a háttér, külön-külön tetszik, de így egybe nekem zavarja a szememet. Szerintem nem illik össze.
A fejléc nagyon aprólékos látszik, hogy a készítője sokat dolgozott vele. Harry arcából több látszik, nincs jól megfelezve. A felirat se tetszik, jobb lenne ha máshová lenne elhelyezve. Figyelj arra, hogy a címet, vagy "Dare to live"-nek vagy "Dave to live"-nek írod. Helyesen "Dare".
Tetszik, aranyos ez a kurzor. Nem tetszik, hogy a chat ilyen áttetsző. Szerintem sokkal jobb volna, ha lenne kerete.
Az "oldalak"-nál addig inkább ne rakd be a címet, amíg nincs mit tenni oda.
Nem szeretem mikor külön lap, van a szereplőknek. Az igazi könyvekben se írják le külön, hogy ki milyen, hol született, hogy hívják, mégis minden kiderül a történetben.
Történet:
Az alap sztori annyira nem rossz. Elég sablonos ( gondolok én itt arra, hogy a lány az egyik Direction fiú testvére ), de azért ki lehet hozni belőle valami érdekeset. Nehéz így írnom kritikát, hogy csak a Prológus és az Első rész van fent, de azért próbálkozom. Haladj lassabban a történettel! Figyelj a részletekre, és írj le minden apróságot. Meglepődtem, hogy a lány nagypapája ilyen könnyedén veszi, hogy az unokája, akinek árvaházba kéne lennie, ott áll előtte. Egyáltalán nem életszerű. Figyelj oda, és gondold át ilyenkor, hogy te, hogy reagálnál. Képzeld magad a szereplőid helyébe, hogy az érzelmeket is könnyebben át tudd adni az olvasóidnak.
Nagyon, de nagyon sok tömör mondatot írsz. Sajnos ez nekem is a hibáim közé tartozik, de próbálok ezen változtatni. Tégy te is így.
A fogalmazásod talán nem olyan rossz, de elég sok helyesírási hiba. vagy elírás van. Gondolok én itt arra, hogy a szereplőknél egyik helyen a lány nevét "Zeo"-nak írod. Tudom, nem világrengető hiba, de azért jobb ha ezekre odafigyelsz. Az összetett szavakat külön írod, pedig nem kéne, valamikor feleslegesen raksz vagy rossz helyre írod a ragokat.
Azt ajánlom, hogy olvasd el többször a részt, mielőtt kirakod, így kevesebb hiba lesz benne. További jó blogolást, és sok sikert!
2014. március 2., vasárnap
Díj
.png)
Bo S. -nak
Szabályok:
- Rakd ki, hogy kitől kaptad a díjat!
- Írj 11 dolgot magadról!
- Válaszolj 11 kérdésre!
- Írj 11 kérdést!
- Küldd tovább 5 embernek!
11 dolog rólam:
1:2 éve blogolok
2:Magabiztos vagyok , de nem minden téren
3:A lustaság le szokott győzni
4:A koromhoz képest magas vagyok
5:Mostanában egyre makacsabb vagyok
6:Nem voltam még szerelmes
7:Utálom a buta embereket
8:Kedvenc évszakom a nyár
9:Az emberek 90% elsőre azt hiszi csendes vagyok
10:Sajt
11:Szeretm Justin Biebert
11 válasz:
1. Hány blogod van?
Sok befejezetlen blogom van , amit elég gyengének tartok , hogy bármit is ki lehessen hozni belőle.
2. Szereted a Kinder Tejszeletet?
Igen , persze.
3. Tudsz valamilyen hangszeren játszani?
Van egy gitárom , de sajnos nem tudok rajta játszani.
4. Szereted az 1D-t? Ha igen ki a kedvenced?6:Nem voltam még szerelmes
7:Utálom a buta embereket
8:Kedvenc évszakom a nyár
9:Az emberek 90% elsőre azt hiszi csendes vagyok
10:Sajt
11:Szeretm Justin Biebert
11 válasz:
1. Hány blogod van?
Sok befejezetlen blogom van , amit elég gyengének tartok , hogy bármit is ki lehessen hozni belőle.
2. Szereted a Kinder Tejszeletet?
Igen , persze.
3. Tudsz valamilyen hangszeren játszani?
Van egy gitárom , de sajnos nem tudok rajta játszani.
Igen , szeretem. Azthiszem Niall.
5. Szeretsz aludni?
Létfontosságú.
6. Hanyadikos vagy?
7-es.
7. Fontos számodra a divat?
Persze , valamilyen szinten fontos , de nem igazán érdekel/követem.
8. Mit csinálsz most?
Azon gondolkodom kiknek adjam tovább a díjat.
9. Kedvenc filmed?
Miley jelenség(ha azt lehet filmnek mondani) LOL , Nagyfiúk.
10. Kedvenc gyerekkori mesefilm?
Bátor a gyáva kutya.
11. Mi inspirál az írásra?
Barátaim , anyukám és azok akik olvasnak.
11 kérdés:
1: Van már befejezett blogod?
2: Mi inspirál az írásra?
3: Álom helyed?
4: Írás közben szoktál zenét hallgatni?
5: Mit gondolsz Justin Bieber-ről?
6: Honnan van ihleted?
7: Volt már halál közeli élményed?
8: Voltál már szerelmes?
9: A barátaid mit gondolnak arról , hogy írsz?
10: Van testvéred?
11: Hanyadikos vagy?
5 ember akiknek továbbküldöm:
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)